Napjainkra jelentősen megfakultak a húsvéti ünnepet övező népszokások. A tojásfestés és húsvéti sonka készítése mellett a múltban a társadalmi kapcsolatok ápolására is nagy figyelmet fordítottak ilyenkor. Ebből napjainkra leginkább a locsolkodás szokása maradt fenn, miközben a férfiak a kezdeti vizes vödröket mára apró parfümös üvegcsékre cserélték.

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepének népi rítusaiba sok ősi, pogány elem szivárgott át, amiből ma már igen keveset gyakorlunk. Ebben a bejegyzésben felmenőink legjellemzőbb húsvéti hagyományairól emlékezek meg, amiből többet jómagam is szívesen életre keltenék.

Nagyanyáink jól bevált praktikái az orvostudomány modern vívmányai mellett már jórészt feledésbe merültek. A gyógyulásunkat vitaminok, gyógyszerek és/vagy gyógyfüvek fogyasztásával oldjuk meg. De a belsőleg használt szerek mellett sok mindent tehetünk magunkért, ha külsőleg is alkalmazunk néhány kipróbált és jó bevált praktikát. Ezeket gyűjtöttem most egy csokorba, hogy te is használni tudd őket szükség idején.

Farsang ünnepe vízkereszttel kezdődik és hamvazószerdával ér véget. A kezdő dátum mindig január 6-ára, vízkeresztre esik (a víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is, amely nap onnan is ismerős lehet, hogy ezen a napon szedjük le a karácsonyfát). Ekkor a pap megszenteli a tömjént és a vizet, amit ezt követően a kereszteléshez is használnak.

A népi szokások szerint ekkor kezdetét veszi a felszabadult mulatozás, amelynek lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. A farsangi álarc viselésének leple alatt mindenki névtelen és arctalan maradhat, így „következmények nélkül” hághatja át a szabályokat. Valójában a szabad bolondozás és szókimondó pajzánkodás időszaka. A népi kultúrában legalább ez alatt a rövid farsangi, különösen a farsang farki időszak alatt szabadott a másik nem ruhájába öltözni (bebújni játékból a másik bőrébe), alsó szoknyát mutatni, vadul bolondozni. 

A köles az őseink által megbecsült és tisztelt gabona volt, de a 18-19. században a burgonya- és gabonatermesztés elterjedésével háttérbe szorult. Ez a növény felettébb jól bírja a szárazságot, ezért termesztik Afrikában (innen is eredeztetik), Indiában, a Közel-Keleten, de Kínában is. A nyugati országokban is újra kezd az érdeklődés és táplálkozás középpontjába kerülni gluténmentességének és lúgosító hatásának köszönhetően.

A fogyni vágyók éppúgy fogyaszthatják, mint az emésztési problémákkal, inzulinrezisztenciával, szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők. Érdemes reggelire kásaként, ebédre köretként vagy desszertként behozni mindennapi étkezéseinkbe. Magas fehérjetartalma miatt vegánoknak különösen ajánlott a fogyasztása. De nézzük meg közelebbről, hogy miért is aranygabona?

A téli napforduló ősidők óta fontos ünnepe az emberiségnek. A nyári napfordulóval együtt egységes keretet adott őseink időszámításának. Az északi féltekén december 21-22-re esik a téli napforduló, a délin pedig pont ellenkezőleg, június 21-22-ére. Amíg a nyári napfordulón, Szent Iván-éjszakáján azért gyújtottak tüzet, hogy elűzzék a közeledő sötétséget, addig a téli napforduló alkalmával a fény születését, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték.

A COVID-19 járvány kapcsán mindenhonnan azt halljuk, hogy szedjünk vitaminokat, immunerősítőket és alkalmazzunk megfelelő lázcsillapítókat, amennyiben szükséges. Ennél azonban sokkal többet tehetünk, ha a természetes gyógyteák és illóolajok felé is nyitunk.

Az alábbi cikkben összefoglaltam minden olyan lehetőséget, amit ügyfeleimnél, ismerőseimnél, családtagjaimnál és magamon is kipróbáltan működtek tüdőgyulladás, COVID-19, influenza vagy más légúti megbetegedések esetén. A természet erejével megtámogatott szervezeted sokkal kevésbé hagy cserben és lehet, hogy nagyon is időszerű ebben az időszakban az az alázat és az a pillanatnyi figyelem, amit akár egy kancsó szálas tea elkészítésével gyakorolsz magad, vagy környezeted irányába.

A haj testünk koronája, a szépség egyik eszköze, melynek állapota sokat elmond rólunk. Ápoltsága vagy ápolatlansága a viselőjéről árulkodik, ereje és fénye pedig a fizikai és lelki hogylétünket tükrözi vissza. A haj azonban ennél sokkal fontosabb szimbólum számunkra. 

Az önkínzó diétákon és vegyszeres csodagyógyszereken túl van egy hatásosabb, és szervezetünk számára sokkal kevésbé ártalmas módja a fogyásnak. Úgy hívjuk, hogy tudatos életmód, melynek során elhagyjuk a káros anyagokkal dúsított élelmiszereket és egészséges, rostban gazdag ételeket veszünk magunkhoz. Sok esetben azonban ez még nem elég a fogyáshoz.

Vannak, akik mindent megtesznek a fogyás érdekében, sportolnak, egészségesen étkeznek, mégsem mozdulnak a kilók. Dunát lehetne rekeszteni a jobbnál jobb diétás tanácsokból, miközben ezek közül kevés tér ki arra az apropóra, hogy a szervezet megtisztítása nélkül a zsírégetés nem tud elindulni és a vitaminok, ásványi anyagok sem tudnak megfelelően felszívódni.

Sokféleképpen próbálunk tudatosságot csempészni az életünkbe, néha jól megizzasztva magunkat érte. Dolgozunk, sportolunk, hajnalban kelünk vagy éjszakába nyúlóan meditálunk, csakhogy jusson egy kis tudatosság is a mókuskerék mellé.

Mindannyian ismerjük azt a nagyanyáink által még szívből szeretett bölcs diófát, aki, mint sokat látott öreg tiszteletet ébresztve, terebélyesen állt minden falusi porta udvarán. Nem tudtál úgy elmenni mellette, hogy észre ne vedd. Tövében étkezett a család, miközben kicsik és nagyok egyaránt tudták, hogy a diófa alatt elköltött közös idő ünnep mindenki számára.